Actividad propuesta por Manuel Lozano Manzano
Profesor de Lengua y literatura
Departamento de lengua y literatura
Departamento de lengua y literatura
I.E.S. "Reino Aftasí"
La actividad consistiría en la lectura de un poema en la lengua propia del país que se visita y en las traducciones al inglés y a las diferentes lenguas de los equipos participantes, si se tratara del mismo poema. Si se trata de poemas diferentes: la lectura en el idioma del país visitado, la traducción al inglés y la lectura del poema en la lengua del país visitante.
Podríamos proponer a los alumnos la búsqueda de poemas y poetas contemporáneos en las distintas lenguas, preparar las traducciones al inglés y preparar una adaptación al español. Sería importannte estar en contacto con los participantes de otros paaíses para que pudieran hacer la misma actividad. Incluso pedir la colaboración de sus profesores, para que pusieran a disposición de cada país participante una antologíoa de poemas. El poema más votado entre los alumnos participantes en la actividad de un mismo país es el que se puede leer en la visita a cada instituto.
En las visitas podríamos pedir a uno de los alumnos visitados que hiciera la lectura en su propio idioma, los demás participantes harían la traducción inglesa y la lectura en el idioma propio.
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?
Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.
S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.
S a kis szobába toppanék...
Röpűlt felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán.
1844
The way, through every mile,
In which to greet my mother, whom
I missed for quite a while.
What pleasing words to say to her?
Dear words they need to be,
When she, who rocked my cradle, will
Be reaching out to me.
And in my mind the thoughts caroused
More pleasing every one,
It seemed that time had halted, though
The cart was on the run.
Then I leapt in the tiny room,
She run, she flew to me…
I clung to her without a word
Like fruit upon its tree.
Füstbement terv (Hungarian)
Egész uton - hazafelé -Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?
Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.
S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.
S a kis szobába toppanék...
Röpűlt felém anyám...
S én csüggtem ajkán... szótlanúl...
Mint a gyümölcs a fán.
1844
--------------------------------------------------------------------------------------------
Plans gone up in smoke (English)
While homeward bound I thought aboutThe way, through every mile,
In which to greet my mother, whom
I missed for quite a while.
What pleasing words to say to her?
Dear words they need to be,
When she, who rocked my cradle, will
Be reaching out to me.
And in my mind the thoughts caroused
More pleasing every one,
It seemed that time had halted, though
The cart was on the run.
Then I leapt in the tiny room,
She run, she flew to me…
I clung to her without a word
Like fruit upon its tree.
Kery, Leslie A.
Petőfi Sándor
ANYÁM TYÚKJA
Ej mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!
Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodákol,
S nem verik ki a szobábol.
Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.
Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám. –
Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,
Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba’...
Anyám egyetlen jószága.
(Vác, 1848. február.)
Sándor Petőfi
Mother HENS
Petőfi Sándor
ANYÁM TYÚKJA
Ej mi a kő! tyúkanyó, kend
A szobában lakik itt bent?
Lám, csak jó az isten, jót ád,
Hogy fölvitte a kend dolgát!
Itt szaladgál föl és alá,
Még a ládára is fölszáll,
Eszébe jut, kotkodákol,
S nem verik ki a szobábol.
Dehogy verik, dehogy verik!
Mint a galambot etetik,
Válogat a kendermagban,
A kiskirály sem él jobban.
Ezért aztán, tyúkanyó, hát
Jól megbecsűlje kend magát,
Iparkodjék, ne legyen ám
Tojás szűkében az anyám. –
Morzsa kutyánk, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi cseléd vagy a háznál,
Mindig emberűl szolgáltál,
Ezután is jó légy, Morzsa,
Kedvet ne kapj a tyúkhusra,
Élj a tyúkkal barátságba’...
Anyám egyetlen jószága.
(Vác, 1848. február.)
Sándor Petőfi
Mother HENS
Well what a stone! tyúkanyó, anointA room lives in here?Well, the only good god is good he will give,Fölvitte to anoint the job!
Are running around up and down,Even the trunk is also boarded the bus,Remember kotkodákol,And not beaten out of the room.
"No beat, no beat!Like the pigeons are fed,A selection of hemp,The king did not live better.
So, tyúkanyó, backGood estimate anoint himselfIparkodjék, but notScarcity of eggs in the mother. -
Crumb dog, Prick ears,Let me talk to me now,Old maid or a house,Always men served,
You will still be good, bread crumbs,Willingness to get out of the chicken,Live for friendship Hen '...My mother is one thing.
(Vac, 1848. In February.)
Otros poemas:
Rakovszky Zsuzsa: Insomnia (Az elalvás nehézségei in English)
Are running around up and down,Even the trunk is also boarded the bus,Remember kotkodákol,And not beaten out of the room.
"No beat, no beat!Like the pigeons are fed,A selection of hemp,The king did not live better.
So, tyúkanyó, backGood estimate anoint himselfIparkodjék, but notScarcity of eggs in the mother. -
Crumb dog, Prick ears,Let me talk to me now,Old maid or a house,Always men served,
You will still be good, bread crumbs,Willingness to get out of the chicken,Live for friendship Hen '...My mother is one thing.
(Vac, 1848. In February.)
Otros poemas:
Rakovszky Zsuzsa: Insomnia (Az elalvás nehézségei in English)
